Az ektoparaziták, azaz külső, a test felszínén élő élősködők (pl. tetű, bolha, atka) a világ számos részén komoly gondokat okoznak napjainkban is. Elterjedésük gyakran összefüggésben áll a szegénységgel, a rossz higiéniai körülményekkel. Ezek az élősködők számos fertőző betegség – többek között a tífusz és a pestis – terjedéséért is felelősek.
Betegséget terjesztő ektoparaziták: ruhatetű, bolha, atka
E betegségek terjedése különbözik például a szúnyogok által terjesztett betegségekétől (malária, nyugat-nílusi vírus stb.), mivel az emberi kapcsolatok hálózatán keresztül terjednek, maguk a betegséget terjesztő ízeltlábúak is betegséghez hasonlóan terjednek.
Haldane Etonban, majd az Oxfordi Egyetemen tanult. Tanulmányait félbeszakította az I. világháború, Franciaországban és Irakban szolgált, majd miután megsebesült, Indiába került. 1915-ben publikálta első cikkét egereken végzett genetikai kísérleteiről, melyeket még a háború előtt folytatott. 1919-től élettant tanított az Oxfordi Egyetemen, majd 1923-tól a Cambridge-i Egyetemen dolgozott. 1923-ban egy sci-fi regényt is publikált. 1924 és 1934 között egy tíz cikkből álló cikksorozatot jelentetett meg “A mathematical theory of natural and artificial selection” címmel. A sorozat ötödik cikkében, amely 1927-ben jelent meg, Haldane egy Fisher által 1922-ben vizsgált genetikai modellt tanulmányozott. Fisher ebben a cikkben annak a valószínűségét vizsgálta, hogy egy mutáns gén elterjed egy populációban, illetve eltűnik.
Egyetemen. Fisher Mendel és Galton munkáival kapcsolatos statisztikai problémákon dolgozott. Az egyetem befejezése után középiskolákban tanított, de szabadidejében folyatatta kutatásait. 1919-től statisztikusként dolgozott. 1922-ben publikálta "On the dominance ratio" című cikkét. Számos új ötlet mellett ebben a cikkben egy olyan matematikai modellt mutatott, amely kombinálja Mendel törvényeit a természetes szelekció Darwin által megfogalmazott elméletével. Az egyetem után egy ideig Kanadában dolgozott egy farmon, majd Londonban a Mercantile and General Investment Company nevű cégnél. Rövidlátósága miatt nem vehetett részt a világháborúban, noha önként jelentkezett. A háború alatt középiskolában tanított, szabadidejében folytatta kutatásait. 1919-ben statisztikusként kezdett dolgozni.
Egyetemen folytatott matematikai tanulmányokat, majd ezután ugyanitt dolgozott matematikusként. Ebben az időben
1936-ban született Ausztráliában. Elméleti fizikai tanulmányokat folytatott, és 1959-ben szerzett doktori fokozatot a Sydney-i Egyetemen. Ezután két évet töltött a Harvard Egyetem alkalmazott matematikai intézetében. Miután hazatért Ausztráliába, az elméleti fizika professzora lett. 1971-ben kutatási területet váltott, és az állatok populációdinamikájával kezdett foglalkozni. 1973-ban a zoológia professzora lett Princetonban. 1974-ben a Science folyóiratban publikálta Biological populations with nonoverlapping generations: stable points, stable cycles and chaos című cikkét, amelyben megmutatta, hogy egy nagyon egyszerű matematikai populációdinamikai modell is kaotikus módon viselkedhet.
William Ogilvy Kermack 1898-ban született Skóciában. Az Aberdeeni Egyetemen tanult, majd Oxfordban végzett szerves kémiai kutatásokat. 1921-től az edinburgh-i Royal College of Physicians Laboratoryban dolgozott. Noha 1924-ben egy, az edinburgh-i laboratóriumában történt robbanás következtében teljesen megvakult, kollégéái és diákjai segítségével folytatta munkáját, és
tt orvosként, és a dizentériát próbálta megfékezni. 1905-től az új Központi Orvosi Kutatási Intézetben dolgozott az indiai Kasauliban, ahol a veszettséget tanulmányozta, de egyúttal matematikát is tanult. 1920-ban, miután megbetegedett egy trópusi betegségben, hazatért Edinburghbe, ahol a