Populációdinamika

A fekete himlő (röviden himlő) az emberiség történetének egyik legpusztítóbb fertőző betegsége volt. A himlős betegeknél a hosszú lappangási időt követően influenzaszerű tünetek jelentkeztek, majd néhány nappal később megjelent a himlő legjellegzetesebb tünete: gombostűfejnyi foltok jelentkeztek az arcon, majd az egész testen, melyek komoly, égő fájdalommal járó, hólyagos kiütésekké fejlődtek. A túlélőknél a betegség akár hetekig is eltartott, ezután a kiütések leszáradtak, himlőhelyet hagyva maguk után.

Sok beteg egyik vagy mindkét szemét is elvesztette a himlő hatására. A himlős betegek 30–35%-a halt bele a betegségbe (az Óvilágban 15-20%, az Újvilágban gyakran 40-80%). A himlő kb. tízezer éve jelent meg, és olyan híres emberek halálát okozta, mint pl. V. Ramszesz fáraó, Huayna Capac inka uralkodó, II. Péter orosz cár, XV. Lajos francia király. Túlélte viszont a betegséget többek között I. Erzsébet angol királynő, Stuart Mária, George Washington, Abraham Lincoln, Kölcsey Ferenc, aki a himlő hatására veszítette el egyik szemét, vagy Sztálin, aki - I. Erzsébethez hasonlóan - élete végéig rejtegette feltűnő himlőhelyeit. A himlő megelőzésére Ázsiában és Afrikában már nagyon régen kifejlesztettek és használtak egy módszert, az úgynevezett inokulációt, amely azt jelentette, hogy a himlő enyhébb változatával fertőzött váladékot dörzsöltek nyílt sebbe, vagy porított himlővart inhaláltak nazálisan, így mesterségesen előidézve a fertőzést, amely enyhébb lefolyású és kevésbé veszélyes volt, és évtizedekig tartó immunitást nyújtott a himlő ellen. 

Himlős kisgyerek (1973, Banglades).
Kép forrása: Wikipedia

A beteg persze - bár jóval kisebb eséllyel - a mesterségesen előidézett enyhébb változatban is meghalhatott, és betegsége alatt természetesen megfertőzhetett másokat. Az inokuláció európai elterjesztésében Lady Mary Wortley Montagu, a konstantinápolyi brit követ művelt, levelezéséről híres felesége, a nőjogi küzdelem egyik előfutára játszotta a kulcsszerepet. Bár leveleiben, majd hazatérését követően személyes példatételével is inspirálta a művelt közönséget, a helyes minta csak lassan terjedt a kelletlen lakosság körében. A XVIII. század végén azonban egy kevésbé veszélyes módszer született a himlő megelőzésére. Angliában ugyanis észrevették, hogy a fejőnők valamilyen rejtélyes oknál fogva nem lesznek himlősek. Egy angol orvos, Edward Jenner ismerte fel, hogy ez annak köszönhető, hogy a fejőnők a tehenektől elkapják a himlővel közeli rokonságban álló, de annál sokkal enyhébb tehénhimlőt, és így immunissá váltak a fekete himlőre is. Ezt a rokon vírust használta fel Jenner az általa kifejlesztett vakcinához (a vakcina szó a tehén jelentésű latin vacca szóból ered).

Az inokuláció helye a 16. napon fekete himlő és tehénhimlő esetén
Kép forrása: Wikipedia

A védőoltásnak köszönhetően a himlőt sikerült kiszorítani Európából és Észak-Amerikából, a Föld szegényebb vidékein azonban még sokáig jelen maradt a betegség, és a XX. században is 300-500 millió áldozatot követelt. Európában az utolsó járvány 1972-ben tört ki Koszovóban, ezt egy Mekkából hazatérő zarándok okozta. 1977-re viszont az egész világon sikerült felszámolni ezt a rettenetes betegséget: az utolsó, természetes eredetű himlő okozta haláleset 1977-ben történt Szomáliában. Így lett a himlő az első betegség, amelyet az emberiségnek sikerült teljesen kiirtania (azóta a keleti marhavészt is sikerült teljesen felszámolni). 1978-ban még két áldozatot követelt a himlő: egy birminghami laborban egy professzor hibájából két munkatárs megferőződött. Egyikük bele is halt a betegségbe, a professzor pedig öngyilkosságot követett el. A himlő azonban nem tűnt el teljesen a föld színéről: több országban fertőzőképes víruskészletet halmoztak fel, hiszen ezt potenciális biológiai fegyvernek tekintették, és úgy gondolták, hogy egy esetleges himlőtámadás esetén a védekezéshez feltétlenül szükséges a vírus birtoklása. A készletek megsemmisítésére már több határidőt kijelöltek, erre azonban még nem került sor. Sokak szerint a sarkvidéki jégbe fagyott talajba temetett holttestekben is maradhatott himlővírus, mások szerint pedig a himlővel rokon majomhimlő vírusból is kialakulhat egy hasonló, az emberre veszélyes kórokozó. Ha valamilyen módon újra elterjedne a himlő - mivel a természetes vagy mesterséges védelmet szerzettek aránya egyre kisebb a népességben, - alighanem minden korábbinál gyorsabb és pusztítóbb lenne.

Felhasznált irodalom:
[1] N. Bacaër, A Short History of Mathematical Population Dynamics, Springer, 2011
[2] Wikipedia, Smallpox
[3] Wikipédia, Himlő
[4] Wikipedia, Inoculation
[5] Barotányi Zoltán, Nagyon csúnya betegségek - I. Ragya verte - A fekete himlő, Magyar Narancs 2008/13. (03. 27.)